Fatemplom, Magyarföld

Fatemplom, Magyarföld

Tervező:
Helye:
8973 Magyarföld, Fatemplom
Munkatárs:
szerkezetterverző: Pintér Ágnes
Építés éve:
2009
Fényképek:
Rácz Gábor, Bánfalvy Zoltán, kr.margit

 

Magyarföld Vas megye határához közel, a Hetés északi és az Őrség déli szélén fekszik. A község északi oldalán folyik a Kerka-patak. A falu házai közvetlen közelében szántóföldek, rétek találhatók, kissé távolabb erdőségek húzódnak. A Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet területén fekszik gyönyörű környezetben.
A középkorban ismert és jelentős hely volt. A települést a szájhagyomány szerint vendek, szlovénok, svábok és tótok alapították a XIV. században. Dobornok néven már forgalmas mezőváros, melynek vámját 1469-ben említik. Az alsólendvai Bánffyak birtokolják. Ez a család birtokolja Bánffy Kristóf haláláig, akivel a család férfiágon kihalt. A környékbeli hatalmas vagyonnal együtt gróf Nádasdy Ferenc birtoka lett. Ám 1667-70-ben a nagyhatalmú grófot a Wesselényi-féle összeesküvésben elmarasztalják s a király kivégeztette, birtokait elvette. A kincstár kezelte a javakat.
A török időkről pontos ismereteink nincsenek. Szájhagyomány megőrzött több mondát ebből az időből, amelyeknek valósága nem ellenőrizhető. Feltételezhető, hogy ez a falu is osztozott a környék nehéz sorsában, kitéve a rabló török portyázásoknak. A terület mindig kicsi falvait a Kerka és nehezen járható környéke egy kicsit jobban megvédte a pusztításoktól. A török korszak után előbb a gróf Széchényi család szerezte meg a fiscustól a felületet. Végül a Szapáry grófok birtoka lesz, egészen a XIX. század végéig. 1773-ban a Dobraföld nevet viseli, amelyben egy régi magyar nemzetségnév lelhető fel. Ezt a nevet csak 1912-ben változtatták Magyarföldre.
A napjainkban alig 40 lelket számláló Magyarföld önkormányzata és a Magyarföld Faluért Alapítvány 2008 novemberében kérte fel Mújdricza Péter építészt egy 50 fős befogadóképességű fatemplom megtervezésére. A templomterület helyszínéül a temetőkerttel szomszédos, enyhén lejtős zöldterületet jelölték ki. A zöldterületen jelenleg egy Pajtaszínház található, melyet a közelmúltban állítottak helyre. A Pajtaszínház felújítását időben megelőzte a település középpontjában – Rátóti Zoltán és barátai munkájaként – a Harangláb rekonstrukciója.
E baráti kör választotta polgármesterré Rátóti Zoltánt, akinek első választási ígéretei között szerepelt a Pajtaszínház újjáépítése, majd felerősödött egy fatemplom építésének gondolata is. Az ötlet megvalósításához folyamatosan érkező adományok mellett meghatározó támogatást nyújt a Volksbank Magyarország Zrt., melynek bizalmát a település önkormányzata azóta is élvezi.
Az ünnepi rendezvényen, amelyen több száz érdeklődő jelenlétében három történelmi egyház püspökei Dr. Veres András szombathelyi megyés püspök, Ittzés János, a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület püspöke, valamint Steinbach József, a dunántúli református püspök közösen szentelte fel az templomot.

Miért van szüksége egy alig 40 lelket számláló őrségi apró falunak 50 férőhelyes fatemplomra? Magyarföld bővülő baráti körének köszönhetően egyre többen jelzik, hogy szeretnének letelepedni a rendezett, tiszta levegőjű és természeti környezetű Kerka-parti településen, mégsem valószínű, hogy a helybeliek minden vasárnap teljes létszámban megtöltenék új templomukat. Ám egy-egy pajtaszínházi bemutató – vagy a több évtizedes tradícióra visszatekintő, pünkösdönként rendezett Virágzás Napjai – alkalmával akár ezernyi érdeklődőre is számítani lehet. Ennyi látogató egyidejű befogadására a magyarföldi fatemplom nyilván kicsinek bizonyulna. A fenti ellentmondás feloldására a templom déli homlokzata – több száz főt leültetni képes – nagyméretű, égalatti szertartástérre tekint majd, mintegy az amfiteátrum-szerű, külső szertartástér szakrális háttereként.

Forrás: magyarfold-falu.hu